A szilvesztert hol is tölthettük volna máshol, mint az ország legelitebb bulijában, Pigeon Pointon. A Tobagón ezerszám fellelhető galambokról elnevezett félsziget a Karib-térség egyik legszebb strandja, az ország jelképe. Én, Erivel ellentétben nem szeretem a céltalan aszalódást a napon, sokkal szívesebben ülök be egy kiskocsmába egy sörre, haverkodva a helyiekkel. De a sör, a helyiek és a tengerpart most összejátszott, és hát nem bántam meg.

Persze a legkevésbé sem volt 600 TT$-nk (100 US$) a belépőre, de leleményes gyerek a magyar és ha teheti, nem fizet ki ennyi pénzt habókra. Mentségünkre legyen mondva, fogalmunk nem volt arról, hogy van belépő a buliba, valószínűleg a vérünk vitt minket azonnal kerülőútra, így a tengerparton baktatva sikerült beesnünk a tobagói gazdag gyerekek pálmafák alatt bömbölő elit bulijába. Állítólag a DJ valami híres helyi arc volt, de nekem minden DJ egyforma. A zene is pont olyan volt, mint amit vártam és megszoktam az otthoni diszkókban, stílusát tekintve: rossz. Mivel a sört is arany áron mérték, így jobb híján vízzel koccintottunk. Cserébe láttunk homokban vonagló öltönyös dzsigolókat, flitterben úszó hosszúlábú széplányokat és olyan járgányokat, amiket az ember csak rap klippekben lát. Mondanom sem kell, éjfél után azonnal távoztunk az ingyen buliból.

Trinidad és Tobago Crown Point PlymouthTobagói naplemente

Maradtak a helyi kiskocsmák. Az egyik ilyenben futottunk bele az igen jól szitulált 40 év körüli Michaelbe, aki rühelli a fényűző bulikat, s hozzánk hasonlóan ő is vízzel koccintot. Ő azonban nem a pia árát sokalta, csak nem szereti keverni az általa termesztett füvet az alkohollal.

- Az a sok gazdag fiatal mind az én füvemet szívja. Vonaglanak a technóra meg a reggaetonra. Pedig az én zeném a soca.

A socáról még lesz szó. Legyen egyelőre annyi elég, hogy Michaelnek igaza van, a soca minden tekintetben üti a reggaetont, a technóról nem is beszélve. Mivel nekünk Erivel a fű nem bejövős (nem tudom miért, de én még soha semmit nem éreztem tőle, csak a szagát), így jóbarátságba keveredtünk a Black Label névre hallgató helyi rummal. A fűvel ellentétben a rumot viszont szeretjük, mármint az igazi rumot, a Bacardit és testvéreit pedig mint minden rumban járatos kezdő alkoholista elvből elvetjük. Nos, a Black Label éppen átment a rostán, no de otthon se sűrűn koccintunk éjfélkor Louis-Roederer pezsgővel.

Trinidad és Tobago Crown Point PlymouthGyalog megyünk Plymouthba

Amit nagyon szeretek a rumban, hogy szinte soha nem vagyok tőle másnapos. Az új év első napját így nyugodtan tölthettük kirándulással. Black Rock és Plymouth városkájának erődjeit szerettük volna megtekinteni, de azok csak nevükben emlékeztettek erődre, nem voltak többek egy sziklaszirtnél rajta két ágyúval. Az ilyen karibi nem létező erődöknek azonban van egy nagyszerű tulajdonsága, mégpedig hogy szép róluk a kilátás. Ez Tobagón sincs másképp. A Courland-öböl igen tetszetős volt mindkét irányból. S ha már itt tartunk...

Trinidad és Tobago Crown Point Plymouth

Trinidad és Tobago Crown Point PlymouthCourland-öböl

A Courland név nagyon nem úgy hangzik, mint egy angol vagy francia családnév (Tobagót rövidebb ideig a franciák, hosszabb ideig az angolok gyarmatosították), s mily meglepő, valóban semmi köze egyik nációhoz sem. 1641-ben I. Károly angol király keresztfiának Jamesnek, Courland hercegének adományozta a szigetet. Courland egy szelete volt a mai Lettországnak, így a 17. század közepén több lett család érkezett angol hajókon az új világba. Ők alapították meg Plymouth városát, ami ma annyira lett, mint amennyire vonzó a turisták számára: semennyire. Szerettünk volna találkozni legalább egy courlandi leszármazottal, de senki nem ismert ilyet a faluban, tulajdonképpen a sztoriról se sokan hallottak.

Trinidad és Tobago Crown Point PlymouthNem hiszem, hogy ők lettek lennének

Nem úgy Betty és egy holland ültetvényes, Alex Stiven történetéről. Tobago egyik jelképe Betty misztikus síremléke 1783-ból, amin a következő felirat olvasható, és amire minden plymouthinak megvan a maga magyarázata: "Anya volt anélkül, hogy tudott volna róla, feleség, hogy hagyta volna férjét, hogy tudjon róla; leszámítva, hogy kényeztette őt."

Trinidad és Tobago Crown Point Plymouth       A plymouthi erőd nem túl látványos

 Én egyetlen szót nem értek belőle, így azok pártján vagyok, akik misztikusnak tartják a feliratot. Az igazat megvalva a nagy történelmi szerelmek és azok manifesztációi soha nem hoztak lázba, még a Taj Mahal sem tetszett Indiában, de ez már az én finnyásságom. Egy biztos, Alex Stiven nem épített Betty sírja köré márványpalotát, így nagy látványban Plymouthban nem volt részünk. Ahogy Tobago egész déli fele sem nyerte el a tetszésünket. No talán majd észak... 

Trinidad és Tobago Crown Point Plymouth

Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!