Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Végigrobogtunk a maja riviérán, érintve Tulumot, ahová azóta vágytam, mióta megismertem Endrét. Bármelyik karibi partszakaszra rácsodálkoztam, ő mindig csak annyit mondott, várd ki, míg eljutsz Tulumba. Hát most eljutottam... és csalódtam. De nagyon.

Chetumalból Tulum nagyjából két órás buszúttal érhető el, s mivel kora délután indulunk, még az is belefér, hogy félúton lerobban a járat. A busztársaság elég rutinosan kezeli a helyzetet, szinte azonnal megjelenik egy másik busz, ami továbbszállítja a pórul járt utasokat.

A koraesti órákban a rendkívül népszerű nyaralóváros pompásan kivilágított utcáin bóklászunk szállás után kutatva. Mivel nem a sok csillagos, pazar luxushotelek valamelyikére pályázunk, úgy döntünk, hogy nem megyünk le egészen a tengerpartig, hanem a tőle 4 km-re beljebb húzódó városrészben teszünk egy próbát. Tulum azonban itt is a turizmusra érzékeny arcát mutatja. Mindenütt pompás fényben úszó, hívógató szórakozóhelyek, kellemes hangulatú, lampionos éttermek sorakoznak, a latin bárokban fülsüketítő hangerővel bömböl a salsa. Jó egy órán át szédelgünk a nyüzsgő utcán mire rábukkanunk egy latin viszonylatban roppant mód dekoratív, tágas, de nem utolsó sorban hátizsákos tárcával is megfizethető szobára. A matrac már megzöldült a vastagon rárakódott penészgombától, de ez nem sokat ront a komfortérzetünkön, ugyanis csak akkor döbbenünk rá, mikor a tacosvacsora után holtfáradtan bezuhanunk az ágyba.

A másnap kicsit lassan indul. Endre annyira belemerül a levelek megválaszolásába, hogy alig lehet kirobbantani a gépe mellől. A nap már elég magasan jár és szinte perzsel, amikor végre kidugjuk az orrunkat a szállás ajtaján. Alig várom, hogy megpillantsam a tengerpart rejtélyes, maja romjait, de miután konstatáljuk, hogy Tulum romvárosa a Yucatán-félsziget keleti oldalán helyezkedik el, és ennélfogva a legvarázslatosabb fotókat a délelőtti órákban lehet róla lőni, a programot rövid tanácskozás után másnapra halaszjuk. Irány a stand! 

Endre 2004-ben járt először a tulumi riviérán, és attól a pillanattól kezdve vágyott vissza annak ellenére, hogy nem egy nagyon lubickolós fajta. Ami engem illet, az elmúlt három évben rengeteg egzotikus tengerparton és trópusi szigeten volt szerencsém megfordulni, de miután Endrétől folyton csak azt hallgattam, hogy ez mind semmi Tulumhoz képest, bakancslistám dobogósa vált belőle. Ujjongva kapkodom a lábam, amikor kikocogunk a hoteltől pár sarokra található buszmegállóba, ahonnan nagyjából negyven percenként helyi járatok száguldanak végig az Avenida Cuba négy kilométeres, nyílegyenes szakaszán egészen a tengerpartig. A megállóban két helyi fazon szobrozik, akik épp lemaradtak a néhány perce indult buszról. Nem  telik bele fél perc sem, a sarkon megjelenik egy láthatóan utasokra vadászó taxis, aki felajánja, hogy fejenként 20 pesoért vállalja a tíz perces fuvart. Ez nem sokkal drágább a buszjegynél, és mivel semmi kedvünk további háromnegyed órát aszalódni a napon, belemegyünk.

A taxis közvetlenül a szabadstrand előtt válik meg tőlünk, ahol meseszép resortok között áthaladva egy fehér sziklák által körülzárt, talpalatnyi, homokos öbölre bukkanunk. Ledobom a pólóm és alig várom, hogy a tengerbe vessem magam. Igen ám, azonban épp csak közelebb lépek a vízhez, máris megtorpanok. A felszínét a parttól mérve 3-4 méteres vastagságban gusztustalan, bűzös, nyákos, sötétzöld hínár borítja. Akkora a csalódásom, hogy kis híján sírva fakadok, mígnem Endre sovány vígaszul belém tölt egy korsó hideg sört az egyik part menti, pálmaligetes bár teraszán. A bár épp úgy kong az ürességtől, mint az összes fényűző resort. Most már tudjuk, miért.

Mexikó Tulum CancúnTényleg ez lenne a Föld egyik legszebb tengerpartja?

A mosolygós pincérfiú nagyon örül nekünk, mert végre van kinek felszolgálnia egy italt, miközben sajnálkozva megjegyzi, hogy az elmúlt 2-3 évben a híres tulumi strand csaknem összes vendéglátóhelye kénytelen volt lehúzni a rolót. Valahányszor vihar kerekedik a tengeren, a Mexikói-öbölnek ezt a szakaszát ellepi a hatalmas mennyiségű, förtelmes, zöld trutyi, amibe még a legbelevalóbb strandkedvelőknek sincsen gusztusa belevetni magát. Márpedig hűsítő tengervíz nélkül a tikkasztó napon égni nem jó móka, így a sör után mi is inkább a part menti pálmák árnyékában maradunk.

Mexikó Tulum CancúnNaponta tisztítják a partot, nem sok sikerrel

2010-ben sokat lehetett olvasni a Föld történetének legnagyobb olajkatasztrófájáról. Azév április 21-én felrobbant a Deepwater Horizon fúrótorony, és a balesetet követően a szivárgás megszűntetésére tett kísérletek közben naponta több mint 700 ezer liternyi nyersolaj ömlött a tengerbe. Az olajfolt már egy hónap elteltével hatalmas volt, az űrből készült fotókon jól láthatóan rajzolódott ki az akkor 4600 négyzetkilométer területű fekete folt. A média híradásai szerint a kiszivárgott olaj jó része északnak, vagyis az Egyesült Államok felé haladt, de egyes foltoknak sikerült a mexikói partok felé venniük az irányt. Az itteni tengeri és partmenti élővilág kipusztulásáról szinte senki nem tett említést, pedig Mexikó azóta is szenved a katasztrófa okozta károktól. A katasztrófaelhárítás többszáz millió dollárt emésztett fel, és hogy mennyire volt eredményes, az csak a következő évtizedekben derül majd ki. Bár nem lehet tisztán állítani, hogy az eset összefüggésbe hozható Tulum strandjának mostani, kiábrándító helyzetével, de hogy a turistáknak harmadik éve bottal üthetik a nyomát, az sajnos tény. 

Kiábrándultan andalgunk tovább a part menti fák között, amikor egyszer csak egy cenote feliratot pillantunk meg. Ez mondjuk nem meglepő, tudvalevő a természetes módon kialakult, barlangszerű víznyelők száma a Yucatán-félszigeten 7-8000 közé tehető, ráadásul Tulum alatt több föld alatti barlang is húzódik, aminek a helyenkénti beszakadása sok cenote létrejöttét eredményezte. 

Mexikó Tulum Cancún    Ezt a cenotét inkább csak a helyiek használják

Követjük a táblán látható nyilat, mire a fák között egy kis házikóhoz érkezünk, ahol pár dolláros belépőt szednek a mangróvéval sűrűn körülvett, csöppnyi kis tavacskához, amiben egy helyi család pancsol. A parányi üregben kristálytiszta víz gyűlt össsze, fürdőzés közben bátran megszámlálhatjuk a benne fickándozó picike halacskákat. 

A koraesti órákban visszasétálunk a tulumi bekötőútnál található buszmegállóhoz, de most sem helyi járattal utazunk vissza a városba. Annak ellenére, hogy a sűrűn közlekedő buszok miatt eszünkbe sem jut stoppolni, megáll mellettünk egy kedves helyi fickó és örömmel szállít be a központba.

Reggel korán kelünk, és irány a romváros! A rejtélyes maja kultúra iránti lelkesedéstől olyan bizsergető izgalom lesz úrrá rajtam, hogy kialvatlanságom cseppet sem akadályoz a korai indulásban. Egy helyi járat Tulum központjából egészen a romváros bejáratához visz, ahol fejenként 64 pesós belépő kifizetése után egy újabb lélegzetelállítóan szép helyen találjuk magunkat.

Mexikó Tulum CancúnEzekért a romokért megérte Tulumba jönni

Tulum majául erődítményt jelent, és ez az egyetlen maja romváros, amit közvetlenül a Karib-tenger partján építettek fel. A maják valahogy jobban csípték a bőgőmajmoktól hangos, párában úszó trópusi esőerdőt, mint a kopár, sziklás tengerpartot, így Tulumot csak későn, Kr.u. 1200 körül alapították. Mindenesetre gyorsan kiderült, hogy kereskedelmi szempontból nagyon is kedvező a hely, így vált a maja történelem posztklasszikus korszakának legfontosabb kikötőjévé.

Mexikó Tulum CancúnTulum legnagyobb épülete az El Castillo

Az egész várost egy nagyjából 4-5 méter magas, tömör kőfal veszi körül, amiken kövér iguánák sütkéreznek már ezen a korai órán is.

Mexikó Tulum CancúnRengeteg az iguána

A romváros legmagasabb, toronyszerű épülete az El Castillo, de a legjobb fotókat a közvetlenül a part menti sziklák kiszögellésére épült Templo del Dios del Viento épületéről lehet lőni, aminek a maja építészetben nagyon ritka, félkör alakú alapzata van.

Mexikó Tulum Cancún

Mexikó Tulum CancúnTemplo del Dios del Viento és a Templo del Dios Descendente épületei 

A romváros jóval kisebb Tikalnál, egy óra alatt kényelmesen körbejárható, az épületek sokkal alacsonyabbak, ezért hiányzik belőlem az az érzés, mint a guatemalai romoknál, ahol az esőerdő rengetegéból kiemelkedő, méltóságteljes piramisok között valósággal eltörpültem. A mélykék tenger és a part menti fehér sziklák így is varázslatossá teszik a romváros hangulatát, bár a hínár sajnos itt is belerondít a képbe.

Mexikó Tulum CancúnTulum romjai aprók Tikalhoz képest

Visszarobogunk a városközpontba, majd innét egy collectivóval ellenkező irányba, a szárazföld belseje felé vesszük az irányt. Tesszük mindezt azért, hogy ellátogassunk a messze földön híres Gran Cenotéba. A meseszép barlangfürdőbe elég borsos belépőt szednek. Szerencsére a keletkezésén kívül semmi másban nem hasonlít a tegnapi, hétköznapi tócsának nevezhető cenotéhoz. A lenyűgöző, festői környezetben húzódó barlangrendszer alagútjait nagy kiterjedésű, kristálytiszta, már-már vakítóan élénk, zöldeskék víz tölttötte meg, a bejáratoknál kiterjedt mélyebb tavak képződtek.

Mexikó Tulum Cancún

Mexikó Tulum Cancún Elég jól néz ki a Gran Cenote

A vízben vidám teknőscsaládok úszkálnak a lubickoló családok mellett. Noha a tó több méter mély, az alján található, mohákkal borított sziklákat és a víz alatti növényzetet így is tökéletesen látni lehet. Bár a hely marasztaló, nincs sok időnk. Estére Cancúnba kell érkeznünk, így röpke 40 perc után már a barlangfürdő előtti 109-es országúton egy robogó taxiban ülünk.

Mexikó Tulum Cancún

Mexikó Tulum CancúnTeknősök és motmotok lakják be a cenotét

A buszterminálról szinte azonnal indul a buszunk Cancúnba. Már csak egy napunk van, azután elhagyjuk Közép-Amerikát. Még világosban érkezünk a Yucatan-félsziget északkeleti csücskében épült turistaparadicsomba, ahol a parti luxuszállodáktól távol eső, nincstelenekkel teli, délnyugati városrészben találunk egy viszonylag olcsó, és tiszta szobát. Oltári nagy a hőség, így nem sokat alszunk.

Csak az esti órákban indul a gépünk, így reggel lezuhanyzunk, a nehéz csomagokat leadjuk a recepción, majd a nekivágunk Cancúnnak. A strand elég messze van, taxira a maradék pénzünkből már nem futja, az utolsó napra váltani pedig nem akarunk. Meglátjuk, meddig jutunk gyalog.

Mexikó Tulum CancúnCancún egyik halálosan jellegtelen installációja

Egy hosszú, több sávos sugárút mentén, széles sétányon haladunk kilométereken át. Minden pont olyan, mint az USA déli államaiban játszódó filmekben. Durván egy óra alatt érkezünk azokhoz a több szintes, nagy teraszos, rongyrázós luxushotelekhez, amik az egyik leghíresebb mexikói strand mentén sorakoznak. 

Mexikó Tulum CancúnÍzléstelen monstrumok sorakoznak a parton

A tenger vize itt is zöld a partra vetett hínártól, de a valamirevaló szállodák külön személyzetet alkalmaznak a tisztítására. Reggelente egy hálóval kiszaladnak a partra és összegyűjtik, vagy más irányba terelik a trutyit. Mindezt úgy tűnik, elég eredményesen bonyolítják le, mert a szállodai vendégek most is tömegével, zavartalanul pancsolnak a vízben, miközben pár száz méterrel odébb hegyekben áll a rothadó hínár.

Mexikó Tulum CancúnNémelyik öt csillagos szálloda tisztítja a partot és a tengert

Jó egy órán át sétálunk a parton, de Cancún nem nyeri el a tetszésemet. Nekem túl rongyrázó, az egész város túl idegen, valahogy nem Közép-Amerikába való. Busszal térünk vissza a szállásunkhoz, aminek szomszédságában eszünk egy hamburgert, majd utolsó pesóinkat elköltve taxival megyünk a reptérre. Egy rövid időre elbúcsúzunk Közép-Amerikától, irány ismét dél...

Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!

2 Komment

Egy nap Belize

Három nap múlva indul a gépünk Cancúnból, így épp csak keresztülutazunk Belize-en, ami így is elnyeri a tetszésemet. Kicsit bánom, hogy elhagyjuk Közép-Amerikát, muszáj lesz még errefelé egy fél évet eltölteni, mert Guatemalából sem láttunk túl sokat.  

Megkockáztatom, hogy a guatemalai Floresben árulják a világ legszebb függőágyait. Hamarosan megnyíló hostelünkre gondolva 20 kilónyi színes függőággyal egészítjük ki a már így is egyenként 18 kilót nyomó zsákjainkat. A hátralévő néhány napban összesen több mint 60 kilót kell magukkal cipelnünk a mexikói Cancúnig. Ennek tudatában kicsit kedvetlenül, fáradtságtól gyűrötten lépünk ki a Los Amigos ajtaján és vágunk neki a néptelen utcának a hajnali órán. Szerencsére gyorsan rábukkanunk egy szabad tuktukra, így nem kell gyalog kutyagolnunk a Petén Itza-tó túlpartján található terminálig. 

A Belize-i határra közlekedő busz járó motorral pöfékel a kijáratnál, amikor befutunk. Épp csak bedobáljuk a zsákokat a csomagtartóba, máris indulunk. Melchor de Mencosig nem történik semmi, füves pusztaságok váltják egymást megmaradt erdőfoltokkal. A határon aztán megkapjuk a ki- és a belépő pecséteket, majd bepattanunk egy taxiba, ami már a Belize-i Benque Viejo del Carmenbe repít bennünket. Már csak 3 napunk van arra, hogy Cancúnba érkezzünk, ezért Belize-re most nem marad időnk. Bánom, mert az első benyomásom azt mondatja velem, hogy ez az ország is megérne pár hónapot az életünkből. Öröm az ürömben, hogy tudomásunk szerint a 24 órán belül távozó turista legalább megússza a meglehetősen borsos kilépési illetéket.

A színes, sűrűn összeépült guatemalai városokat nagy zöld foltok váltják fel, amik határában olykor roskadozó, karibi faviskók sorakoznak. Hol spanyol, hol meg angol nevű városkákon haladunk keresztül, ahogy száguldunk újra a tengerpart irányába, északkeletnek. A legviccesebb a Teakettle, azaz a Teáskanna elnevezés, alig 10 km-re a főváros előtt.

Ezen a vidéken mindenki sötét bőrű, jól táplált, formátlan melák, és fülsüketítő hangerővel a kreol angol egy spanyollal összemosott zavaros nyelvén hadovál, ami szépnek egyáltalán nem nevezhető, de legalább érdekes. A buszra egyszer csak felszáll két nagyjából 140 kilós karibi "mamma". Alighogy meglátják egymást elgurul a gyógyszer. Valami tartozás miatt óbégatnak egymással, és választékos hangnemben "dícsérgetik egymás puta madréját" utasítva, hogy fentebb említettek hogyan nyalják ki méretes hátsójukat. Először az az érzésem támad, hogy ölre mennek, de ahelyett, hogy élet-halál harcba fordulna a vita, az egész busz a sofőrrel az élen fuldoklani kezd a röhögéstől. A mókás kabaré sajnos véget ér azután, hogy az egyik mamma leszáll, így tovább bámuljuk a favityillókat, meg az előttünk ülő helyiek vaskos, fekete hajfonatát, és hallgatjuk a bömbölő reggaet.  

A csirkebusz nagy robajt csapva suhan át a Belize-i fővároson, Belmopanon, ami meglepő módon a Föld legkisebb fővárosa. A közepén áll a parlament, egy lepukkant, rémronda szürke épület, amit egy bedöglött téglagyárnak nézek, egészen addig, amíg Endre fel nem világosít a tévedésemről. 

1970-ig  a tengerparti Belize City volt az ország fővárosa, ami  nagysága, jellege, ipari és kereskedelmi szerepe folytán ma is jobban kiérdemelné ezt a címet. Mivel azonban az a város alig fekszik magasabban a tenger szintjénél, folyamatosan ki volt szolgáltatva a trópusi ciklonok által keltett árhullámoknak, így már korábban is felmerült a közigazgatási intézmények átköltöztetése. Az i-re a pontot végül a Hattie névre hallgató hurrikán tette fel, ami 1961-ben súlyos károkat okozva söpört végig az egykori főváros partvidékén. Az új főváros, Belmopan, Belize kellős közepén fekszik és semmiféle hegyvonulat nem választja el a tengerparttól, így értetlenül állok az előtt, hogy miért ítéltetett biztonságosabbnak elődjénél. Ha egy hurrikán erejű szélviharnak kedve támad végignyargalni egész Belizén milyen megfontolásból kímélné meg éppen Belmopant?

Újra a tengerpartra érkezünk. Belize Cityben aztán épp csak annyi időt töltünk, amíg buszt váltunk. Vagyis váltanánk, mert amint a mexikói határra közlekedő járat begurul a terminálra, a helyiek úgy rohanják meg, mintha épp egy atomtámadás miatt evakuálnák a várost. Endrével hátra húzódunk és megvárjuk, amíg mindegyik Tonna Donna felszáll, így a következő egy órára csak álló helyünk marad a csordulásig zsúfolt járaton. Naplemente előtt nem sokkal, a koraesti órákban szállunk le a mexikói határátkelőhelyen, amit szintén Santa Elenának neveznek. A Belize-i oldalon meglepő módon 30 dollártól szabadítanak meg minket kilépési illeték címén. Endre kiakad, mert remélte, minden úgy van, mint korábban, vagyis hogy tranzitutasoknak nem kell fizetniük. A paprikás hangulatunkon nem sokat javít amikor kiderül, hogy a mexikói pecsételőhely innét másfél kilométerre van, így 60 kilóval a hátunkon és a hónunk alatt, röpke fél órás séta vár ránk.

Guatemala Belize Mexikó ChetumalChetumal nem túl látványos város

Jó egy óra telik el mire a belépő pecsétek birtokába jutunk. Hasogat a fejünk a sok cipekedéstől, de végül rábukkanunk egy buszra, amivel tovább utazhatunk Mexikó belsejébe. Este van, a Belize-i határ környékén Chetumal tűnik a legközelebbi és egyúttal a legalkalmasabb desztinációnak az éjszakai szálláskeresésre. Sötétben viharzik be a buszunk a városközpontba, így ha nem akarjuk a szabad ég alatt tölteni az éjszakát, nem sok időnk maradt tollászkodni. A fáradtságnál csak az éhségünk nagyobb, így azután, hogy rábukkanunk egy nem túl szép, de cserébe olcsó szobára, egy tacossütő nénikénél kötünk ki vacsorára, nagyra értékelve, hogy nem rizst készít sült csirkével. Be kell valljam, számomra a mexikói az egyetlen latin konyha, amit gasztronómai értelemben értékelni tudok, így elégedetten térek nyugovóra. 

Guatemala Belize Mexikó Chetumal Elég jól néz ki a Museo de la Cultura Maya bejárata

Másnap marad még néhány óránk mielőtt továbbutaznánk. Chetumal latin viszonylatban elég pofás, hangulatos hely, de inkább tranzitváros, mint sem turistaközpont. Őslakói maják voltak, az ő chactemal (nagy úr) szavukból származik az elnevezés, és ha valami igazán felkeltheti itt az érdeklődésünket, akkor az a piac mellett épült Museo de la Cultura Maya, amit 1994-ben nyitottak meg. 

Guatemala Belize Mexikó ChetumalMinden replika, de jó replika

Amikor 2009-ben először jártam Közép-Amerikában, akkor tulajdonképpen az első utam Tikalba, a maja építészet csodájába vezetett. A burjánzóan zöld esőerdőből kiemelkedő, meredek lépcsőjű piramistemplomok úgy ejtettek rabul egyszer s mindörökre, hogy szinte észre sem vettem. Azóta jártam már más, az esőerdő által rejtélyesen benőtt, tukánoktól, arapapagájoktól és bőgőmajmoktól hemzsegő romvárosban is, így a szerelem továbbfokozódott. Nem várom, hogy ugyanezt a "romváros a dzsungel közepén" élményt kapom egy múzeumtól, de meglepődöm.

Guatemala Belize Mexikó Chetumal       A kerámiak eredetiek és zseniálisak

A Museo de la Cultura Maya egészen egyedülálló abban, hogy egy több szintes kiállítóteremben modern számítógépes programokkal repprezentálják a maja civilizáció mindennapjait és hitvilágát, bár a valósághoz képest parányi makettek nyilván nem képesek visszaadni építészet zsenialitását. Maja uralkodók szobrai, kőhajók, ékszerek, áldozati szertartások kellékei, domborművek és festmények sorakoznak minden szinten, de ami igazán egyedülállóvá teszi a kiállítási csarnokot, az a megvilágítás és a dzsungel hangjait idéző hangeffektek. Vannak pillanatok, amikor tényleg Palenquében és El Miradorban érzem magam. 

Guatemala Belize Mexikó Chetumal

Ebből az átszellemült állapotból Endre zökkent ki úgy másfél óra múltán, aki a kijáratnál rágja a kefét, hogy lekéssük a tulumi buszt. Átszáguldunk a szállásra a zsákokért, majd meg sem állunk a terminálig, ahol megvesszük a jegyeket. Még kettő sincs, a busz háromkor indul, így ráérősen kényelembe helyezem magam az egyik műanyag székben és nekilátok írni, Endre pedig elmegy ebédet vásárolni. Eközben bejön egy busz a tulumi kocsiállásra, mindenki felpattan és bepakol. Kezd gyanússá válni a dolog, amikor rádöbbenek, hogy elfelejtettük átállítani az óránkat. Mexikónak ezen a részén egy órával több van, mint Belize-ben volt. 2 percem marad rá, hogy a nyakamban 60 kilóval felkutassam a mit sem sejtő Endrét és felszálljunk a buszra. A feladatot csak az utolsó pillanatban sikerül abszolválni, kis híján Chetumalban ragadunk. Pedig a tulumi maja romvárost a világért sem hagynám ki nem is beszélve arról a riviéráról, amiről Endrétől már 8 éve hallgatom az ódákat...

Guatemala Belize Mexikó ChetumalCopán... oda is vissza kéne mennünk

Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!

0 Komment

MIRADOR - "Kilátó a világra"


Irány Dél-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turista célpontok felkeresése, hanem a dél-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Erika és Endre tollából.

Itt járunk épp


Utazz velünk!


Facebook


Címkefelhő

Kolumbia (73),Venezuela (53),Peru (49),Ecuador (38),Argentína (28),Bolívia (28),Panama (21),Costa Rica (21),Nicaragua (16),El Salvador (15),Patagónia (14),Móricz János (13),Paraguay (11),gasztronómia (10),gazdaság (10),Altiplano (9),Los Llanos (9),Amazónia (6),Trinidad és Tobago (6),Titicaca-tó (5),jezsuita missziók (5),Gran Sabana (5),Chile (4),El Chaltén (4),Cuzco (4),Bogotá (4),Honduras (4),Tayos-barlang (4),Darién (4),Mérida (4),Gran Chaco (4),Sucre (3),Yungas (3),Potosí (3),Samaipata (3),Guatemala (3),Colca-kanyon (3),Urubamba-folyó (3),Cotahuasi-kanyon (3),Salento (3),Cuenca (3),Isla Ometepe (3),Caracas (3),Panama-csatorna (3),Panamaváros (3),Fusagasugá (3),sámánizmus (3),Granada (3),Rio San Juan (3),Quito (3),Andok (2),inka romvárosok (2),Copacabana (2),La Vega (2),Pisba Nemzeti Park (2),Sanare (2),Zipaquirá (2),FARC (2),Tena (2),gerilla (2),Paz de Ariporo (2),Rio Caura (2),Henri Pittier Nemzeti Park (2),Ayahuasca (2),Maracaibo (2),Isla Gorgona (2),Colón (2),La Unión (2),León (2),Santa Marta (2),Buenos Aires (2),Ushuaia (2),Masaya-vulkán (2),Isla San Andrés (2),La Palma (2),Azuero-félsziget (2),Alajuela (2),Tortuguero (2),Mombacho-vulkán (2), Tűzföld (2),Torres del Paine (2),San Ignacio de Moxos (2),Trinidad (2),Monguí (2),Laguna Colorada (2),Salar de Uyuní (2),Tarija (2),Cocora-völgy (2),San Salvador (2), Chile (2),Hét-tó vidéke (2),Mexikó (2),Posadas (2),Uyuní (2),Socha (2),Chimborazo (2),Vrae (2),asháninka (2),Isla Margarita (2),Padre Crespi (2),Orinoco-delta (2),Guayaquil (2),Chávez (2),Mochima Nemzeti Park (2),shuar indiánok (2),Chiclayo (2),moche (2),Trujillo (2),Vilcabamba (2),Lima (2),Melgar (2),Villa de Leyva (2),Tayrona Nemzeti Park (2),Huacachina (2),Paria-félsziget (2),Nazca (2),Machu Picchu (2),Szent-völgy (2),tsáchilák (2),Roraima (2),Angel-vízesés (2),indiánok (2),Crown Point (2),Perquín (1),Cerro El Pital (1),El Mozote (1),Sensuntepeque (1),Quelepa (1),Alegría (1),Usulután (1),Villeta (1),Esquipulas (1),San Miguel (1),San Vicente (1),Cerro Tabor (1),Pulí (1),Salto de Versalles (1),Chalatenango (1),Caparrapí (1),Isla Meanguera (1),Chaguani (1),Cerro Verde Nemzeti Park (1),Lago Güija (1),Guaduas (1),fociháború (1),Joya de Cerén (1),Ruta del Café (1),La Libertad (1),Juayúa (1),Suchitoto (1),Santa Ana-vulkán (1),Santa Ana (1),Cihuatán (1),San Antonio del Tequendama (1),Tapantí Nemzeti Park (1),Cartago (1),Manuel Antonio Nemzeti Park (1),Guayabo (1),Irazú-vulkán (1),Ujarrás (1),San Carlos (1),Catarata del Toro (1),Palmar Norte (1),El Castillo (1),David (1),Boquete (1),Comarca Ngäbe-Buglé (1),Piedras Blancas Nemzeti Park (1),Corcovado Nemzeti Park (1),Solentiname-szigetek (1),Sierpe (1),Bahía Drake (1),Puntarenas (1),Rio Celeste (1),Chinandega (1),Telica-vulkán (1),Flores (1),Cosigüina-vulkán (1),Nimaima (1),Tobia (1),Isla El Tigre (1),Amapala (1),Managua (1),Apoyo-krátertó (1),Rincón de la Vieja (1),Libéria (1),Tenorio Nemzeti Park (1),San Juan del Sur (1),Caño Negro (1),Tequendama-vízesés (1),Los Chiles (1),Salto de los Micos (1),Chetumal (1),Pore (1),El Totumo (1),Arbeláez (1),San Bernardo (1),Resera Natural San Rafael (1),Cabrera (1),Yopal (1),Támara (1),Venecia (1),Tame (1),Cerro Quinini (1),Ocetá paramo (1),Iza (1),Villarica (1),Cunday (1),Sogamoso (1),Chicamocha-kanyon (1),Carmen Apicala (1),Santa Catalina (1),Tauramena (1),Aguazul (1),Guavio-víztározó (1),Chivor (1),Somondoco (1),Pasca (1),El Escobo-vízesés (1),Gachetá (1),Vergara (1),Sueva-vízesés (1),Manta (1),Guayata (1),Sutatenza (1),Guateque (1),Maní (1),Monterrey (1),Garagoa (1),Tenza (1),Chinavita (1),Sumapaz-kanyon (1),Salto La Chorrera (1),Lago Tota (1),Cuevas del Edén (1),Nevado Tolima (1),Zipacón (1),Cachipay (1),Rucu Pichincha (1),Los Nevados Nemzeti Park (1),Armenía (1),Bojacá (1),San Francisco (1),Parque del Cafe (1),Mitad del Mundo (1),Cancún (1),La Florida (1),Petén (1),San Andres (1),Belize (1),Anolaima (1),Tulum (1),Nocaima (1),Salto de la Monja (1),Facatativá (1),Subachoque (1),Ubaté (1),Guasca (1),Sesquilé (1),Cucunubá (1),Chiquinquirá (1),Tunja (1),Ráquira (1),Chocontá (1),Icononzo (1),Sopo (1),El Tablazo (1),cégalapítás (1),Tabio (1),Pacho (1),Nemocón (1),Purificación (1),Guatavita (1),Prado (1),San Juan de Rio Seco (1), Guajira-félsziget (1),San Fernando de Apure (1),San Luís-hegység (1),Coró (1),Chichiriviche (1),Ciudad Bolívar (1),Grans Sabana (1),Medellin (1),Salto Pará (1),tepuik (1),Puerto Colombia (1),Boconó (1),gerillák (1),Tulcán (1),Quilotoa-lagúna (1),zene (1),stoppolás (1),San Cristóbal (1),Tama Nemzeti Park (1),Maduro (1),Capriles (1),Pablo Escobar (1),Calí (1),La Paz (1),Salar de Uyuni (1),Laguna Verde (1),Oruro (1),Huayna Potosí (1),Tiwanaku (1),Tóásó Előd (1),Coroico (1),Halál útja (1),Isla del Sol (1),Titicaca-to (1),Puyo (1),hegymászás (1),Puracé-vulkán (1),Buga (1),Rio Napo (1),Liebster Award díj (1),Bolivia (1),Pozuzo (1),Quillabamba (1),Puerto López (1),Canoa (1),Arequipa (1),Paracas (1),Ballestas-szigetek (1),Chachapoyas (1),Rinconada (1),Qoyllur Riti (1),Huancayo (1),Toro Muerto (1),Espinar (1),Tierradentro (1),kokain (1),Araya (1),Cueva del Guácharo (1),Plymouth (1),Pleasent Prospect (1),San Gil (1),Cartagena (1),San Agustín (1),Popayán (1),Valle Cocora (1),Huancavelica (1),útlevél (1),rovarok (1),Taisha (1),Sucúa (1),Podocarpus Nemzeti Park (1),Baños (1),Salasaca (1),Montañita (1),Cajas Nemzeti Park (1),Ingapirca (1),Saraguro (1),Zaruma (1),Satipo (1),Fényes Ösvény (1),Ayacucho (1),Tarma (1),Caral (1),Máncora (1),chimú (1),Sechín (1),Rurrenabaque (1),indián fesztivál (1),Girón (1),Barichara (1),Valledupar (1),Ocaña (1), Ciudad Perdida (1),Taganga (1),Monteverde (1),Poás-vulkán (1),San José (1), Playa de Belén (1),Nabusimake (1), Riohacha (1),Dél-Amerika (1),Carora (1),Barquisimeto (1), Palomino (1),Barranquilla (1),Macondo (1),Gabriel García Márquez (1),Száz év magány (1),Arenál-vulkán (1),La Fortuna-vízesés (1),La Chorrera (1),San Lorenzo erőd (1),Portobelo (1),Isla Grande (1),El Valle (1),Natá (1),Santa Fé (1),Pedasí (1),Chitré (1),Soberanía Nemzeti Park (1),San Blas-szigetek (1),La Selva Biológiai Állomás (1),Lagarto Lodge (1),Cerro Chato (1),Puerto Viejo de Sarapiqui (1),Puerto Limón (1),Guna Yala (1),Bocas del Toro (1),Cahuita (1),Viedma (1),Puerto Madryn (1),Itaipú vízerőmű (1),Salto Monday (1),Mbaracayú Nemzeti Park (1),Laguna Blanca (1),Brazília (1),Iguazú-vízesés (1),Concordia (1),Entre Ríos (1),San Ignacio Miní (1),Cerro Corá Nemzeti Park (1),Caacupe (1),jalqa indiánok (1),El Fuerte (1),Amboro Nemzeti Park (1),Santa Cruz (1),Tupiza (1),Sama Nemzeti Park (1),San Bernardino (1),Filadelfia (1),Asunción (1),Bariloche (1),Lanín-vulkán (1),Tűzföld (1),Rio Gallegos (1),Isla Magdalena (1),Punta Arenas (1),Pingvin-sziget (1), Puerto Deseado (1),Valdés-félsziget (1),Gaimán (1),Comodoro Rivadavia (1),Bernardo OHiggins Nemzeti Park (1),Perito Moreno-gleccser (1),Los Arrayanes Nemzeti Park (1),Villa de Angostura (1),San Martín de los Andes (1),Los Alerces Nemzeti Park (1),Cerro Torre (1),El Calafate (1),Viedma-gleccser (1),Fitz Roy (1),Santiago (1)