Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Tayrona

Azt már az első néhány itt töltött nap alatt megszoktuk, hogy Kolumbia mesés természeti szépségekkel kényeztet el bennünket, de amit a Tayrona Nemzeti Parkban tapasztaltunk az azt hiszem, felülmúlta minden várakozásunkat.

Sok-sok évvel ezelőtt vadászó és gyűjtögető életmódot fojtató természeti népek telepedtek le az ország Karib-tengeri partvidékén. Ők alkották a tayrona indián törzset, amelynek leszármazottai, a koguis indiánok mai napig őrzik kulturális hagyományaikat (kultúrájukkal és mindennap életükkel visszatérésünk alkalmával fogunk részletesebben foglalkozni). Kolumbia legszebb nemzeti parkja a törzs eredeti nevét őrzi. Megpillantva ezt a csodálatos vidéket nem fér hozzá kétség, hogy gyönyörű otthont választottak maguknak.

Tayrona azon ritka pillanatok egyikén, mikor kisüt a napTayrona azon ritka pillanatok egyikén, mikor kisüt a nap

Őserdő borította zöldellő hegyek, kék színű tenger, pálmák, part menti kopár sziklák, fehér homokos öblök. Kolumbia majmoktól, papagájoktól, harkályoktól, iguánáktól hemzsegő tenger melletti nemzeti parkja Santa Marta városától mintegy 30 km-re található, amelynek nyüzsgő piacáról fél óránként indulnak autóbuszok Zaínó falujába. Húsvét lévén azonban kissé akadozik a közlekedés. Számomra érthetetlen módon kimaradnak buszjáratok, miközben az évi szabadságukat élvező helyiek utazókedve s így az utasok száma is egyre nő. A Santa Marta-i piacra való érkezésünk is taxival lehetséges csupán, de cserébe a taxisofőrök a buszjegyek árának töredékéért vállalják a fuvart. Szerencsére Zaínó városa felé indulnak járatok, még ha meg is kell várnunk, amíg a busz megtelik.

Úgy ötven perc múltán érkezünk a park bejáratához, ahol az egész napos túra előtt a párás hőségben még bedobunk egy lulót. A kisebbfajta narancsra hasonlító sárgászöld gyümölcs ebben az évszakban tömegszám lepi el Kolumbia gyümölcspiacait. Gyakran magostól, héjastól darálják le, jeges vizet adnak hozzá és máris fogyasztásra kész a vitaminbomba, amely ízre olyan mintha az epret kevernénk össze kivivel.

Az erdei ösvény gyönyörű és misztikusAz erdei ösvény gyönyörű és misztikus

Arrecifes hangulatos öbléig két órás dimbes-dombos túra vezet sűrű őserdőn át burjánzó növények és gyökerek között bukdácsolva. Néha sikerül lencsevégre kapnunk egy-egy hangoskodó, színes papagájt, vagy kisebb-nagyobb gyíkot, mielőtt megérkezünk a tengerparti méretes sziklákhoz. Lóg az eső lába, így a táj köderdőssé válik. A nagy fokú pára háttérben a sejtelmes, madaraktól hangos sűrű erdővel elveszett világ hangulatot kölcsönöz a sziklás tengerpartnak.

Nem mintha Arrecifes csodás öblének látványa nem tudna lenyűgözni, de a kíváncsiság tovább hajt az innen fél óra gyaloglásra található La Piscina apró öbléig. Útközben jobbról balról lovak kerülgetnek bennünket, amik lustább vagy fáradtabb turistáknak biztosítanak lehetőséget a parkban való bóklászásra. La Piscina egy igazi gyöngyszem. Fehér homok, pálmafák, azúrkék Karib-tenger nagy gyöngyöző hullámokkal. Volna időnk megmártózni, de részemről a napfény hiányzik a tökéletes paradicsom idilljéhez.  De ne legyünk olyan nagyravágyók!

Tarona egyik őslakója, a tenyérnyi titimajomTayrona egyik őslakója, a tenyérnyi titimajom

A part menti sziklák mögött indiánok árulnak frissen facsart narancslevet, kukoricalepényt és paradicsomos-citromos szószban forgatott cevichét. A ceviche szerte Dél-Amerikában nagy hírnévnek örvend. Nyers halból, tengeri herkentyűkből, hagymából, citromléből, paradicsomszószból és majonézből készül. Bevallom, kissé futkos a hideg a hátamon a szagától, de az éhség nagy úr és így mégis rászánom magam,  hogy megkóstoljam, annak ellenére hogy Endre azonos nevű otthoni főztje cseppet sem tudott lenyűgözni. Rá kell jönnöm, hogy a dél-amerikai ceviche ízvilága egészen más, mint a mi otthoni fagyasztott halból készült kutyulmányunk. Endre szakácsmesterségének mentségére szóljon, hogy ez az az étel, ahol a végső siker kizárólag a friss és ízletes alapanyagon múlik.

Sajnos nincs túl sok időnk tovább gyönyörködni az igéző tájban és élvezni a meghitt környezet nyugodt hangulatát, mert estére vissza kell érnünk a szálláshelyünkre, Tagangába. De a visszaút is tartogat számunkra kedves meglepetéseket. A jaguárok szerencsére megkímélnek bennünket a személyes találkozástól, de az egyik fáról aprócska titimajmok tekintenek le kíváncsian a hátizsákos turistákra, pár száz méterrel odébb pedig nagyobbacska pókmajom testvéreik leskelődnek a fák fölénk hajló ágain. Készítünk néhány felvételt, majd irány a Santa Marta-i busz.

A másik őslakó nyilván tenyérből jósolA másik őslakó nyilván tenyérből jósol

A kora esti órákban érkezünk vissza a Santa Martával szomszédos Tagangába, amelynek tengerparti sétányát szórakozásra vágyó helyiek lepik el. Olyan a hangulat, mint egy forró júliusi éjszakán a Balaton partján, bár a legtöbb vendéglátó helyen csak vacsorázni lehet, italozni nem, s ahol van is alkohol, azt méregdrágán adják. Éppen ezért a helyiek a sarki italboltban szerzik be a legkedvesebb Medellín rumot, amit aztán a parti sétányon fogyasztanak el. Vasárnap hajnalra kidőlni látszik a húsvéti bulizók sokasága, a mi nem kis örömünkre. Végre vége a vakációnak, kevesebb lesz a helyi turista, s talán a buszok is újra nekiindulnak...

0 Komment

Óriáshangya és viagra

Amikor San Gil utcáin sétál az ember, a boltok ablakában feltűnik egy apró doboz, benne fekete színű cuccal. A kolumbiai turisták is fanyalogva veszik kezükbe a tégelyt, pedig ételt tartalmaz. A korábban itt élő guane indiánok hagyatéka a pörkölt óriás hangya.

Villa de Leyva után északnak fordulunk és megkerülve az Igaque Nemzeti Parkot (ahová majd még egyszer visszatérünk) San Gil felé vesszük az irányt. Az út során nagyon nagy a kontraszt Venezuelához, de akár Magyarországhoz képest is. Sokan tartanak Kolumbiától, mert anno csupa rosszaságot közöltek róla odahaza, de amit San Gil felé látsz, az sokkal inkább Svájc, mint Latin-Amerika. Gyönyörű házak sorakoznak az út szélén, az aszfalton a legmodernebb autók tűnnek fel, az emberek pedig közel olyan jól öltözöttek, mint az olasz vagy francia elit. Negyedszer járok ebben az országban, és minden alkalommal konstatálnom kell, hogy Kolumbia ezen része nem csak Latin-Amerikában kiemelkedő, de sok nyugat-európai országot is beelőz jólétben és tisztaságban.

Eri is megkóstolta San Gil specialitását, az óriáshangyátEri is megkóstolta San Gil specialitását, az óriáshangyát

San Gil városa már picit más képet mutat. A koloniális időket idéző főterén kívül házai már modernek, ettől szedett-vetett hangulatot áraszt. A piac kivételével itt sem látsz egy deka szemetet sem, de a latin hangulat már erősen érződik rajta. Emberek az utcán üldögélnek, minden kapualjból dől ki a salsa és a reggaeton ezerrel. Húsvét van, a várost ellepték a Bogotából és Bucaramangából érkező kalandokra vágyó jómódú fiatalok. San Gil ugyanis Kolumbia első számú rafting központja. Engem a befizetett folyón csúszkálás soha nem érdekelt. Rengeteg indián közösséget kerestem már fel II-es és III-as nehézségű zúgókon keresztül, csak fakenuban és nem gumicsónakban ülve, így a túlárazott adrenalin túrát kihagyom. A többség meg a helyi specialitást, az óriás hangyát hagyja ki, ami meg engem igen-igen vonz.

A guane indiánok évszázadokon keresztül tenyésztették az óriás feketehangyákat, hogy rossz termés idején is legyen mit fogyasztaniuk. A hangyaevészetnek ezer éves múltja van, a turizmus évszázadában pedig reneszánszát éli. Megállunk az egyik árusnál, ahol nem olcsón, két dollárért mérnek egy pici dobozt, benne kb. tíz darab hangyával. Kolumbiai fiatalok vesznek körbe, mikor a számhoz emelem az egyik tetemet, és mobiljukkal fotóznak. Az íze? Olyan, mint egy bedohosodott tökmag. Elképzelem, mikor San Gil lakói kimennek a focimecsre és nem szotyit visznek magukkal, hanem egy zacskó hangyát.

Barichara látképe a hegytetőrőlBarichara látképe a hegytetőről

Itt az ideje, hogy meglátogassuk a hangyák és a guane indiánok őshazáját, Guanét. Először Baricharába, Kolumbia egyik legidillibb kisvárosába buszozunk, majd onnan sétálunk le a Királyok ösvényén az indián faluba. Ha Villa de Leyvát az ember szépnek találja, akkor nem tudom mit szól Baricharához. A hegy tetején álló falucska még ódonabb hangulatot áraszt, mint déli testvére, a kilátás a nyugati pontjáról pedig zseniális. Kevesebb a turista, viszont magasabbak az árak, érezhető, hogy ez itt valóban az elit elitjének a pihenőhelye (Barichara a guane barachalá szóbol ered, jelentése: ahol jó megpihenni). A városka fényűzőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy számos latin sorozatnak adott otthont a település, mivel itt a legtöbb az egy négyzetkilométerre eső koloniális hangulatú haciendák száma.

Öreg hölgy érkezik kézműves termékeivel GuanébanÖreg hölgy érkezik kézműves termékeivel Guanéban

A Királyok ösvénye Baricharát köti össze a völgy alján fekvő Guanéval. A történetírok szerint a guanék építették azzal a céllal, hogy királyuk száraz lábbal tudjon felmenni a hegy tetejére. De hogy oda minek kellett menjen, arról sajnos nem szólnak a krónikák. Mindenesetre jó, hogy van, mert így - Baricharával ellentétben - mi is királyoknak érezhetjük magunkat egy rövid időre. Az ösvény trópusi szárazerdőkön és hangulatos rancheken keresztül vezet, a legjobb az egészben a rengeteg madár, amik körbecsipogják az embert. Másfél órás ereszkedés után megérkezünk Guanéba, ahol azonban sehol egy indián.

- Az 1960-as évek közepén halt meg az utolsó öregasszony, aki beszélte a guane nyelvet - okít ki minket az egyik boltos asszonyság -, de mondják, hogy a folyón lejjebb van egy apró falu, ahol még élnek guanék.

Állítólag valamikor a '40-es években egy kisebb csapat guane elindult a Rio Suárezen lefelé, hogy jobb halász helyet találjanak, de soha nem tértek vissza. Halottnak minősítették őket, majd valamikor a 21. század elején egy spanyol bányász smaragdlelőhely reményében berepült a Suárez kanyonjába helikopterrel. Visszatérve egy térképeken nem szereplő faluról számolt be, ahol leszállni nem tudtak. A folyó ezen szakasza annyira elzárt, hogy sem vízi, sem szárazföldi úton nem sikerült azóta sem megközelíteni a falut, de feltételezik, hogy a falu lakói a 70 éve eltévedt halászok leszármazottai lehetnek.

"Ne szedj viagrát, igyál kecsketejet" - szól a guanei ukász"Ne szedj viagrát, igyál kecsketejet" - szól a guanei ukász

Ha már indiánokat nem is lát az ember Guanéban, a helyi kecsketejből készített joghurtot kötelező megkóstolni. A helyiek esküdnek rá, hogy jobb, mint a viagra, sőt, ezt falra akasztott táblákon hirdetik is. Mi sem hagyjuk ki, és valóban egészen remek kulináris élményt nyújt.

Másnap, nagy péntek napján kívánunk eljutni a Juan Curí-vízeséshez. A húsvét Latin-Amerikában az, ami odahaza karácsony. Ilyenkor minden zárva tart és meghal a tömegközlekedés. Végül sikerül fognunk egy taxit, ami nem sokkal többért, mint a busz, elvisz és meg is vár minket. A vízeséshez vezető ösvény főbejárata zárva van, de taxisunk szól, hogy van egy másik kapu, próbáljuk meg ott. Száz méterrel odébb áll egy ház, ahol egy öreglány szedi a belépőt, 10 000 pesót. Tavaly mindössze 5000 pesót fizettem a bejutásért, de nem lep meg az áremelkedés, ez Kolumbia.

A Juan Curí első lépcsőjeA Juan Curí első lépcsője...

Az ösvény sokkal kalandosabb, mint a klasszikus járda, ami a patak túloldalán vezet fel a 180 méter magas vízeséshez. Sok helyen szikláról sziklára kell ugrálni, ami jobban csúszik, mint a műjég nyitáskor. Az egyik sziklán Eri feneke alól egy fekete skorpió mászik elő, a másik üregben öklömnyi varangy figyel. Amíg Barichara környékén szárazerdőkön át vándoroltunk, addig errefelé már élénkzöld köderdőkben túrázunk. A vízesés több lépcsős, a legszebb mind közül a második. A feljutáshoz kötelek segítsége kell, de minden izzasztó másodperc megéri.

...és a második...és a második

Hiába Barichara gyönyörű házai, Guane kecskejoghurtja és óriáshangyája, Juan Curí egyértelműen a környék legnagyobb élménye. Még akkor is, ha kifelé kiderült, az öreglány 3000 pesóval átvert minket. Váljék egészségére!

1 Komment

Miután tisztázódott, hogy sem arab, sem kínai nem vagyok, végre átjutottunk a kolumbiai határon és a Bogotától alig néhány órás buszútra fekvő Villa de Leyva számos izgalmas hellyel kecsegtető vidéke felé vettük az irányt...

Ha létezik Kolumbiában igazán mesébe illő település, akkor Villa de Leyva az. Hangulata fapalettás ablakú, fehérre meszelt házaival, macskaköves ódon utcáival számomra már az első perctől fogva San Pedro del Rio hangulatát idézi. A tisztaság, rendezettség és a hostelek árai árulkodó jelei annak, hogy már nem Venezuelában, hanem Kolumbiában vagyunk. Ha az idetévedő turista őskutatói ambíciókkal rendelkezik, a házak falát is érdemes alaposabban szemügyre vennie. Egyes építőelemekben ugyanis ősi fossziliákat, csigák és csúszómászók maradványait fedezheti fel. Ebédre betérünk egy füstös kis vendéglőbe, ahol a pincérnő számomra meglepő kérdéssel áll elő:

Klasszikus terasz Villa de LeyvábanKlasszikus terasz Villa de Leyvában

- Ebédre frissen sült májas és véres hurka a ház specialitása. Hozhatok?

Dél-Amerikában most először kínálnak hurkával. Természetesen élünk a lehetőséggel és örömmel konstatáljuk, hogy nem is rossz a felhozatal.

Villa de Leyva számos útikönyv ígéretes turistacélpontja, s ezt a népszerűséget nem csupán a falu zavarba ejtő szépségének köszönheti. Alig néhány percnyi autóútra található a föld legnagyobb égetett kerámiából készült háza, amelyet nagy valószínűséggel a megalomániától szenvedő kolumbiai építész nyomán neveznek Casa Barrónak. Az épület nincsen teljesen készen, hónapról hónapra újabb falrészlettel bővítik. Égetett kerámiából házat építeni nagyon őrült ötletnek tűnik, mégis azt kell mondjam, az eredmény lenyűgöző. A helyszínen olyan érzésem támad, mintha a Jancsi és Juliska meséjében szereplő vén boszorkány mézeskalács házikójába csöppentem volna be. Az sem lepne meg, ha az egyik szobából egyszer csak egy vén vasorrú banya toppanna elénk. Csupa szabálytalan alakú vörös falú helyiség, kemence a konyhában, óriási üvegablakok, titokzatos félköríves folyosók, színes üvegfestékkel díszített csempék a zuhanyzóban és kaktuszokkal körbeültetett terasz. A házat állítólag ki is lehet bérelni, de az árakkal nem a hátizsákos turistákat szándékozzák megcélozni. Jó lenne eltölteni itt egy éjszakát, bár kedvemet szegi, hogy a ház körül félreérhető pózokban heverő ember nagyságú agyagfigurák kissé morbiddá teszik az udvar hangulatát.

Casa Barro - a megalomán őrületCasa Barro - a megalomán őrület

Visszapattanunk a kocsiba és a helyi kis Stonehange felé vesszük az irányt. Az El Infernito, vagyis "A Pokolka"  nevű ősi ceremoniális tér a muisca indiánok egykori imádkozó helye volt. Belépve a park területére azonnal feltűnik, hogy mindenhol méretes falloszok meredeznek. Az egész helynek perverz a hangulata, de ha az ember megismeri a teremetéstörténetüket, akkor már nem is tűnik annyira betegnek ez a falloszimádat.

Történt egyszer, hogy egy csodaszép nő,  Bachué kiemelkedett újszülött fiúgyermekével a Villa de Leyva felett található Igauque-tóból. Leült a lagúna partjára és megvárta, amíg a gyermek felnő. Amikor már elég naggyá cseperedett, megházasodtak. Az ő gyermekeik lettek a muisca indiánok. Ha egy anya a saját fiával alapít családot, majd törzset, akkor a mindenfelé meredező falloszok látványa már nem is annyira zavarba ejtők.

Én és a fallosz - Endre féltékenyÉn és a fallosz - Endre féltékeny

Amúgy a chibcha nyelvet beszélő muisca indiántörzs kukoricatermesztésből és vadászatból tartotta fenn magát, emellett fejlett volt a kézművességük is. Államszövetségük Dél-Amerika legnagyobb és legjobban szervezett törzsi egységét képezte, amíg a konkvisztádorok le nem igázták őket. A spanyolokra nem jellemző módon nyelvüket lejegyezték, így a nyelv nem halt ki teljesen, sőt, egy Cota nevű faluban máig tanítják a nyelvet a helyi fiataloknak.

Vallásukban helyet kapott az emberi áldozat bemutatása. Minden család köteles volt egy gyermekét 15 esztendősen föláldozni a nap istenének, bár állítólag ez a hagyomány a konkvisztádorok érkezésekor már nem tartotta magát. A falloszszobrok a termékenységért való fohászban játszottak szerepet, s látva a dél-amerikai lakosság mai lélekszámát és forróvérűségét, az imák meghallgattattak.

Kút a múltbólKút a múltból

Az El Infiernitótól nem messze áll egy dominikánus zárda, aminek virágzó növényekkel teli kerengője a központi ódon kúttal egészen varázslatos, múltidéző élmény. Nem vagyunkk nagy kolostorjárók, így néhány fotó elkattintgatása után Endre nagy örömére Kolumbia egyetlen borászata felé vesszük az irányt. Az ország nem a borairól híres, és meg kell hagyni, a vörösbor hagy némi kívánnivalót maga után. A rosé azonban egészen ihatós, bár lehet, hogy ezen a téren csak én vagyok túl válogatós. A borsos árak mellett Endre nem tud felönteni a garatra, de legalább kipipálhatjuk, megkóstoltuk a kolumbiai bort. Jobb lesz visszatérni Villa de Leyvába, úgyis kezdődik Kolumbia soros világbajnoki selejtezője, amit kötelező a téren a helyiekkel megtekinteni... Endre szerint...

0 Komment

MIRADOR - "Kilátó a világra"


Irány Dél-Amerika! Célunk nem csak a képeslapokról visszaköszönő turista célpontok felkeresése, hanem a dél-amerikai országok mindegyikének teljes bejárása, őserdei indiánközösségek felkutatása, 6000 méteres andoki csúcsok megmászása és új, eddig senki által nem járt vidékek felfedezése és azok publikálása. Mindez egy sok helyet megjárt utazópáros, Erika és Endre tollából.

Itt járunk épp


Utazz velünk!


Facebook


Címkefelhő

Kolumbia (73),Venezuela (53),Peru (49),Ecuador (38),Argentína (28),Bolívia (28),Panama (21),Costa Rica (21),Nicaragua (16),El Salvador (15),Patagónia (14),Móricz János (13),Paraguay (11),gasztronómia (10),gazdaság (10),Altiplano (9),Los Llanos (9),Amazónia (6),Trinidad és Tobago (6),Titicaca-tó (5),jezsuita missziók (5),Gran Sabana (5),Chile (4),El Chaltén (4),Cuzco (4),Bogotá (4),Honduras (4),Tayos-barlang (4),Darién (4),Mérida (4),Gran Chaco (4),Sucre (3),Yungas (3),Potosí (3),Samaipata (3),Guatemala (3),Colca-kanyon (3),Urubamba-folyó (3),Cotahuasi-kanyon (3),Salento (3),Cuenca (3),Isla Ometepe (3),Caracas (3),Panama-csatorna (3),Panamaváros (3),Fusagasugá (3),sámánizmus (3),Granada (3),Rio San Juan (3),Quito (3),Andok (2),inka romvárosok (2),Copacabana (2),La Vega (2),Pisba Nemzeti Park (2),Sanare (2),Zipaquirá (2),FARC (2),Tena (2),gerilla (2),Paz de Ariporo (2),Rio Caura (2),Henri Pittier Nemzeti Park (2),Ayahuasca (2),Maracaibo (2),Isla Gorgona (2),Colón (2),La Unión (2),León (2),Santa Marta (2),Buenos Aires (2),Ushuaia (2),Masaya-vulkán (2),Isla San Andrés (2),La Palma (2),Azuero-félsziget (2),Alajuela (2),Tortuguero (2),Mombacho-vulkán (2), Tűzföld (2),Torres del Paine (2),San Ignacio de Moxos (2),Trinidad (2),Monguí (2),Laguna Colorada (2),Salar de Uyuní (2),Tarija (2),Cocora-völgy (2),San Salvador (2), Chile (2),Hét-tó vidéke (2),Mexikó (2),Posadas (2),Uyuní (2),Socha (2),Chimborazo (2),Vrae (2),asháninka (2),Isla Margarita (2),Padre Crespi (2),Orinoco-delta (2),Guayaquil (2),Chávez (2),Mochima Nemzeti Park (2),shuar indiánok (2),Chiclayo (2),moche (2),Trujillo (2),Vilcabamba (2),Lima (2),Melgar (2),Villa de Leyva (2),Tayrona Nemzeti Park (2),Huacachina (2),Paria-félsziget (2),Nazca (2),Machu Picchu (2),Szent-völgy (2),tsáchilák (2),Roraima (2),Angel-vízesés (2),indiánok (2),Crown Point (2),Perquín (1),Cerro El Pital (1),El Mozote (1),Sensuntepeque (1),Quelepa (1),Alegría (1),Usulután (1),Villeta (1),Esquipulas (1),San Miguel (1),San Vicente (1),Cerro Tabor (1),Pulí (1),Salto de Versalles (1),Chalatenango (1),Caparrapí (1),Isla Meanguera (1),Chaguani (1),Cerro Verde Nemzeti Park (1),Lago Güija (1),Guaduas (1),fociháború (1),Joya de Cerén (1),Ruta del Café (1),La Libertad (1),Juayúa (1),Suchitoto (1),Santa Ana-vulkán (1),Santa Ana (1),Cihuatán (1),San Antonio del Tequendama (1),Tapantí Nemzeti Park (1),Cartago (1),Manuel Antonio Nemzeti Park (1),Guayabo (1),Irazú-vulkán (1),Ujarrás (1),San Carlos (1),Catarata del Toro (1),Palmar Norte (1),El Castillo (1),David (1),Boquete (1),Comarca Ngäbe-Buglé (1),Piedras Blancas Nemzeti Park (1),Corcovado Nemzeti Park (1),Solentiname-szigetek (1),Sierpe (1),Bahía Drake (1),Puntarenas (1),Rio Celeste (1),Chinandega (1),Telica-vulkán (1),Flores (1),Cosigüina-vulkán (1),Nimaima (1),Tobia (1),Isla El Tigre (1),Amapala (1),Managua (1),Apoyo-krátertó (1),Rincón de la Vieja (1),Libéria (1),Tenorio Nemzeti Park (1),San Juan del Sur (1),Caño Negro (1),Tequendama-vízesés (1),Los Chiles (1),Salto de los Micos (1),Chetumal (1),Pore (1),El Totumo (1),Arbeláez (1),San Bernardo (1),Resera Natural San Rafael (1),Cabrera (1),Yopal (1),Támara (1),Venecia (1),Tame (1),Cerro Quinini (1),Ocetá paramo (1),Iza (1),Villarica (1),Cunday (1),Sogamoso (1),Chicamocha-kanyon (1),Carmen Apicala (1),Santa Catalina (1),Tauramena (1),Aguazul (1),Guavio-víztározó (1),Chivor (1),Somondoco (1),Pasca (1),El Escobo-vízesés (1),Gachetá (1),Vergara (1),Sueva-vízesés (1),Manta (1),Guayata (1),Sutatenza (1),Guateque (1),Maní (1),Monterrey (1),Garagoa (1),Tenza (1),Chinavita (1),Sumapaz-kanyon (1),Salto La Chorrera (1),Lago Tota (1),Cuevas del Edén (1),Nevado Tolima (1),Zipacón (1),Cachipay (1),Rucu Pichincha (1),Los Nevados Nemzeti Park (1),Armenía (1),Bojacá (1),San Francisco (1),Parque del Cafe (1),Mitad del Mundo (1),Cancún (1),La Florida (1),Petén (1),San Andres (1),Belize (1),Anolaima (1),Tulum (1),Nocaima (1),Salto de la Monja (1),Facatativá (1),Subachoque (1),Ubaté (1),Guasca (1),Sesquilé (1),Cucunubá (1),Chiquinquirá (1),Tunja (1),Ráquira (1),Chocontá (1),Icononzo (1),Sopo (1),El Tablazo (1),cégalapítás (1),Tabio (1),Pacho (1),Nemocón (1),Purificación (1),Guatavita (1),Prado (1),San Juan de Rio Seco (1), Guajira-félsziget (1),San Fernando de Apure (1),San Luís-hegység (1),Coró (1),Chichiriviche (1),Ciudad Bolívar (1),Grans Sabana (1),Medellin (1),Salto Pará (1),tepuik (1),Puerto Colombia (1),Boconó (1),gerillák (1),Tulcán (1),Quilotoa-lagúna (1),zene (1),stoppolás (1),San Cristóbal (1),Tama Nemzeti Park (1),Maduro (1),Capriles (1),Pablo Escobar (1),Calí (1),La Paz (1),Salar de Uyuni (1),Laguna Verde (1),Oruro (1),Huayna Potosí (1),Tiwanaku (1),Tóásó Előd (1),Coroico (1),Halál útja (1),Isla del Sol (1),Titicaca-to (1),Puyo (1),hegymászás (1),Puracé-vulkán (1),Buga (1),Rio Napo (1),Liebster Award díj (1),Bolivia (1),Pozuzo (1),Quillabamba (1),Puerto López (1),Canoa (1),Arequipa (1),Paracas (1),Ballestas-szigetek (1),Chachapoyas (1),Rinconada (1),Qoyllur Riti (1),Huancayo (1),Toro Muerto (1),Espinar (1),Tierradentro (1),kokain (1),Araya (1),Cueva del Guácharo (1),Plymouth (1),Pleasent Prospect (1),San Gil (1),Cartagena (1),San Agustín (1),Popayán (1),Valle Cocora (1),Huancavelica (1),útlevél (1),rovarok (1),Taisha (1),Sucúa (1),Podocarpus Nemzeti Park (1),Baños (1),Salasaca (1),Montañita (1),Cajas Nemzeti Park (1),Ingapirca (1),Saraguro (1),Zaruma (1),Satipo (1),Fényes Ösvény (1),Ayacucho (1),Tarma (1),Caral (1),Máncora (1),chimú (1),Sechín (1),Rurrenabaque (1),indián fesztivál (1),Girón (1),Barichara (1),Valledupar (1),Ocaña (1), Ciudad Perdida (1),Taganga (1),Monteverde (1),Poás-vulkán (1),San José (1), Playa de Belén (1),Nabusimake (1), Riohacha (1),Dél-Amerika (1),Carora (1),Barquisimeto (1), Palomino (1),Barranquilla (1),Macondo (1),Gabriel García Márquez (1),Száz év magány (1),Arenál-vulkán (1),La Fortuna-vízesés (1),La Chorrera (1),San Lorenzo erőd (1),Portobelo (1),Isla Grande (1),El Valle (1),Natá (1),Santa Fé (1),Pedasí (1),Chitré (1),Soberanía Nemzeti Park (1),San Blas-szigetek (1),La Selva Biológiai Állomás (1),Lagarto Lodge (1),Cerro Chato (1),Puerto Viejo de Sarapiqui (1),Puerto Limón (1),Guna Yala (1),Bocas del Toro (1),Cahuita (1),Viedma (1),Puerto Madryn (1),Itaipú vízerőmű (1),Salto Monday (1),Mbaracayú Nemzeti Park (1),Laguna Blanca (1),Brazília (1),Iguazú-vízesés (1),Concordia (1),Entre Ríos (1),San Ignacio Miní (1),Cerro Corá Nemzeti Park (1),Caacupe (1),jalqa indiánok (1),El Fuerte (1),Amboro Nemzeti Park (1),Santa Cruz (1),Tupiza (1),Sama Nemzeti Park (1),San Bernardino (1),Filadelfia (1),Asunción (1),Bariloche (1),Lanín-vulkán (1),Tűzföld (1),Rio Gallegos (1),Isla Magdalena (1),Punta Arenas (1),Pingvin-sziget (1), Puerto Deseado (1),Valdés-félsziget (1),Gaimán (1),Comodoro Rivadavia (1),Bernardo OHiggins Nemzeti Park (1),Perito Moreno-gleccser (1),Los Arrayanes Nemzeti Park (1),Villa de Angostura (1),San Martín de los Andes (1),Los Alerces Nemzeti Park (1),Cerro Torre (1),El Calafate (1),Viedma-gleccser (1),Fitz Roy (1),Santiago (1)