A venezuelai konyha nem tartozik a világ élvonalába, ami egyáltalán nem meglepő, mivel nem rendelkezik egyetlen olyan étellel sem, ami máshol ne lenne. Ez alól a kivétel talán a tuma, az oblea és a 18 éves Diplomatico rum.

Ahogy a legtöbb hátizsákos utazónak, úgy nekem is sok különleges és szokatlan ételhez volt már szerencsém. Kóstoltam tapírt, tengerimalacot, ettem hangyát és még sorolhatnám, de Latin-Amerikában ritkán találkoztam olyan étellel, amik nem csak arra voltak jók, hogy megtömjék az ízletes ételekhez szokott, kényes európai gyomromat. Venezuela épp azon országok közé tartozik, ahol az unalmas csirkés-rizsen kívül egész jó dolgokra bukkanhat az ember anélkül, hogy a pénztárcája mélyére nyúlna. A következő rövid lista tartalmazza a venezuelai konyha azon "remekeit", amiket sikerült megkóstolnunk és amiket a többi latin országban másképp vagy egyáltalán nem készítenek.

Az ételeket a következők szerint pontoztam: 
1: bűnrossz, ehetetlen 
2: ötlettelen, túlélni jó 
3: meg tudom enni minden nap, ha kell 
4: szívesen választanám étlapról 
5: ízorgia

Venezuela kedvence a parilla, ami egy szörnyen száraz húsrengeteg

Venezuela kedvence a parilla, ami egy szörnyen száraz húsrengeteg

REGGELI

1) Empanada

Néhány milliméter vékonyra nyújtott, félhold alakú omlós kenyértészta, amibe területenként változó tölteléket tesznek, és rendszerint forró olajban vagy más zsiradékon megsütik. A tésztája sokkal közelebb áll a lángosfélékhez, mint a magyar kenyérhez, Venezuelában hagyományosan őrölt kukoricából készítik. A töltelék a készítő fantáziájától és lehetőségeitől függ. Lehet szecskázott csirkemell, darált marhahús, sonka, bab, hal vagy kagyló, de nem ritka a túró állagú fehér sajt sem. Maga az empanada szinte valamennyi latin országban ismert étel, de Venezuelában a könnyű elkészítésnek és a hűtő nélküli tárolhatóságának köszönhetően kiváltképp nagy népszerűségnek örvend. Eredetileg pásztorok és vándorok fogyasztották, ma azonban nincsen egyetlen utca sem, ahol ne volna legalább egy "empanadázó". Én nagyon szeretem, különösen ha fehér (majonézes) vagy zöld (fűszeres-csípős) szósszal tálalják.

Pontszám: 4/5

2) Arepa

Őrölt kukoricából és kukoricalisztből készült, kör alakúra formált lepény, amit többnyire kenyér helyett fogyasztanak. Venezuela, Kolumbia és Panama tradícionális étele még a spanyol hódítás előtti időkből származik. Hússal, sajttal, vagy zöldséggel töltve tipikus reggeli, de helyettesítheti a köretet, ha húsétel vagy leves mellé eszik csak úgy lepényként. Reggelire frissen sütve, töltelékkel egész jó és laktató.

Pontszám: 3/5

EBÉD

1) Asadura de chivo

A legtöbb latin országban a belsőségeket levesben látja az ember. Vesepörköltet Magyarországon kívül eddig csak Venezuelában kóstoltam, ez azonban mély nyomokat hagyott bennem. Az Észak-Andokban és a San Luís-hegységben is csak ritkán kapható asadura de chivo egy egészen penetráns kecskevesepörkölt, amit mi mással szolgálnának fel, mint rizzsel. A vesét elkészíteni nehéz, mert ha nem elég alapos az ember, húgy szagú lesz tőle az étel. Ez aránylag könnyen kivédhető, a kecske szaga azonban már kevésbé. Én valószínűleg a kecskének a szarván kívül a veséjét készíteném el legkevésbé, a venezuelaiak azonban megteszik. Sajnos ez az étel ehetetlen. 

Pontszám: 1/5

A kecskevesepörkölt annyira rossz, hogy emberiség elleni bűntett a felszolgálása

A kecskevesepörkölt annyira rossz, hogy emberiség elleni bűntett a felszolgálása

2) Parilla

A kifejezés a húsok elkészítésének egy bizonyos módját jelenti. Tulajdonképpen nem más, mint a hús tűzön való grillezése, ami a világ minden táján elterjedt. Venezuelában egy méretes fatálcán szervírozott ételt neveznek így, ami sült marha-, disznó- és csirkehúsból áll főtt yukkával tálalva. A hús meglehetősen rágós és mivel saláta nélkül fogyasztják, olyan száraz, hogy csak egy üveg ócska Polar sörrel kísérve csúszik le.

Pontszám: 3/5

3) Tuma kaszava lepénnyel

Venezuela déli részén, a brazil határ közelében élnek a pemón indiánok, akik ha nem egy nagy füves pusztaságon leltek volna otthonra, talán híressé tehették volna a venezuelai konyhát. A Gran Sabanán azonban nem terem meg semmi, legfeljebb a kaszava, amiből viszont kenyér helyett remek lepényt lehet készíteni. A jó méter átmérőjű, kör alakú, hajszálvékony tészta önmagában kicsit fűrészporízű, de a pemón tuma leveshez nagyszerűen passzol. A tömény leves zöldségekből, jobbára paprikából, hagymából és yukkából készül rengeteg csirkehússal, és nem csak ízletes, de egy igazi vitaminbomba is. Ha csípősen fogyasztanád, van rá mód, bár nem a hagyományos chili formájában, hanem hangyasavból készült csípős szósszal, ami egészen vad élmény.

Pontszám: 4/5

4) Bollo pelón

Kukoricamasszából készült főtt gombócot jelent, amit főtt csirkével vagy sült hússal, esetleg zöldséggel töltenek meg, majd paradicsomszószba forgatnak bele. Rizzsel vagy önmagában, főételként fogyasztják. Nem rossz, de mivel engem a paradicsomszósszal ki lehet kergetni a világból, azért nem tartozik a kedvenceim közé.

Pontszám: 3/5

5) Pabellón criollo

pabellón criollo Venezuela egyik nemzeti étele, ami hagyományosan fehér rizsből, aprított sült marhahúsból, párolt, majd olajon pirított fekete babból, főtt banánból és egy szelet fehér sajtból áll. Egyes helyeken az említett összetevőkön kívül még egy tükörtojással is gazdagítják az ízvilágot. Ha reggelire fogyaszták, akkor rendszerint rántottával, sós avokádóval és reszelt sajttal tálalják. Állítólag van egy vegetáriánus változata is, amiben a marhahús helyett padlizsán szerepel, de ahhoz még sosem volt szerencsém. A tengerparti területeken előszeretettel fogyasztanak hozzá hús helyett halat és tengeri herkentyűket. A sok kiváló összetevőből is nyilvánvaló, hogy ez a venezuelai konyha egyik remeke.

Pontszám: 4/5

6) Mariscos

Szeretem a tenger gyümölcseit, de a bajom az vele, hogy mindenhol szörnyű drága és többnyire kis adagot adnak. Ez alól kivétel Venezuela, ahol röhejes áron, 3-4 dollárért olyan tál tintahalat, polipot vagy rákot kapsz, amit csak nagyon kevés helyen. Chichirivichébe, Puerto Colombiában és Santa Fében ettük a legjobbakat, de a 200 forintos osztriga tál sem volt utolsó Isla Margaritán. Sehol nem ettem ilyen finom tengeri herkentyűket, még ha semmi extra nincs is az elkészítésükben. 

Pontszám: 5/5

Amiben a venézek nagyon jók, azok a tengeri herkentyűk

Amiben a venézek nagyon jók, azok a tengeri herkentyűk

VACSORA

1) Perro caliente

Az egyetlen venezuelai vacsora a hot dog. Nagy meglepetés érheti azonban azt, aki egy félbevágott kiflibe dugott, alaposan megmustározott főtt virslire számít. Venezuelában ezt a kérdést sokkal fantáziadúsabban kezelik. Az egyébként elég bizar kinézetű, rózsaszínű hús persze ott figyel a mirelitkifliben, de szörnyű ízéért cserébe olajban tocsogó, ropogósra sült krumpli, reszelt sajt és apróra vágott vöröshagyma a kárpótlás, amit szintén a kiflibe tuszkolnak. Gyakran nem csak mustárral, de paradicsomszósszal és majonézzel is tálalják. A kiadós vacsora általában mobil utcai árusoknál kapható és egész ehető kategória, persze bele lehet futni szörnyű megoldásokba is.

Pontszám: 2/5

DESSZERT

1) Oblea

Tipikus venezuelai finomság. Azon kevés desszertek egyike, ami az országban szinte mindenhol fellelhető. Egy húsz centiméter átmérőjű, kör alakú ostyát képzelj el, amit vastagon megkennek arequipével, azaz cukornádból készült karamellával. Olykor lekvárral bolondítják meg, amit igény szerint megszórnak mogyoródarabkákkal, kókuszreszelékkel, esetleg gyümölcsökkel, majd az egészet leöntik csokoládémázzal. Akad, aki sajtot is tesz rá, de ez nem feltétlenül passzol az édes ízhez. A talpraesettebb árusok több ostyaréteget is egymásra helyeznek, hogy kiadósabb legyen az élvezet és több pénzt kérhessenek érte, bár így is jó eséllyel a világ legolcsóbb desszetrje. A piacokon 30 Ft-ért árusítják darabját. Nálam ez a venezuelai konyha csúcsa. 

Pontszám: 5/5

2) Fresa con crema

Tejszínhabos eper édes sziruppal felturbózva. Finom, de nagyon tömény és kizárólag csak ott tanácsos megkóstolni, ahol (működő) hűtőben tárolják. Ez Venezuelában nem mindenütt egyértelmű, ezért kifejezetten veszélyes étel.

Pontszám: 3/5

ITALOK

1) Gyümölcslevek

Venezuelában megterem a banán, a narancs, az ananász, a grapefruit, a mandarin, a parchitának nevezett maracuya, az eper, a szeder, a tamarindo, a guanabana, a kókusz, a mangó, a guayaba, a gránátalma, a sárgadinnye és még sorolhatnám. Szerencsére vannak annyira kreatívak, hogy ezt ki is használják, és zseniális gyümölcsleveket készítenek a rendelkezésre álló nyersanyagból. Az arra alkalmas gyümölcsöket, mint például a banánt, általában tejjel mixelik, a többségét csak jégkásával és cukorral készítik. Nem csak jók a turmixok, de olcsók is.

Pontszám: 5/5

2) Sörök

Nem vagyok nagy sörös, de azt én is kijelenthetem, hogy a Föld azon országai közül, ahol már jártam, a legrosszabb folyékony kenyérrel Venezuelában találkoztam. A Solera és a Zulia pont ugyanolyan gyenge lötty, mint a Regional vagy a Polar, de a vicc az egészben, hogy a venézek még ezekből is a lightot favorizálják. Az egyetlen pozitívuma a venezuelai söröknek az áruk; egy üveg sör 15-30 forintba kerül. 

Pontszám: 1/5

Endre próbálja élvezni a Zuliát, de nagyon nehéz

Endre próbálja élvezni a Zuliát, de nagyon nehezére esik

3) Rumok

Bár én pálinkás vagyok, a rumot sem vetem meg olykor. A mostani gazdasági helyzetnek köszönhetően szerencsém volt belekóstolni az országban fellelhető majd összes rumba, még a 18 éves Diplomaticóba is. Sokan vannak oda a karibi rumokért, de az én kedvencem mindig is a guatemalai Zacapa volt, s azt kell mondjam, a Diplomatico nem marad el sokkal mögötte. A Santa Teresa és a Pampero is jobb bármelyik Európában fellelhető szörnyűségnél, a Carta Roja vagy a Casique azonban erősen felejtős.

Pontszám: 4/5

Még több fotóért és sztoriért látogass el Facebook oldalunkra!