Latin-Amerika nem a nagyvárosairól híres. Többségükben nincs mit nézni, veszélyesek és meglehetősen retkesek, legyen szó Hondurasról, Peruról vagy éppen Venezueláról. Ez utóbbi ország városai kifejezetten nem ajánlottak turistáknak, mi azonban kipipáltunk néhányat, mert úgy illik.
CIUDAD BOLÍVAR
Talán az egyetlen nagyváros, ahol találkozhat az ember más turistákkal. Ennek az az oka, hogy az Angel-vízeséshez szervezett túrák többsége innen indul, így mindenki eltölt legalább egy unalmas éjszakát a Posada Don Carlosban.
Kilépve az utcára nem sok jó várja az utazót. Bár a főtér és környéke egész szépen rendbe van téve, még sincs egy lélek se az utcákon. Sok helyen érezheted magad veszélyben éjszaka Venezuelában, de Ciudad Bolívarban ez az érzés sajnos nappalra is átragad. Egy-két kóborkutyát leszámítva életnek semmi jele nincs az óvárosban, sehol egy étterem, egy bár vagy egy bolt. Olyan szellemváros ez, ami jól néz ki.
Csinos városkép, kihalt utcák - Ciudad Bolívar, a szellemváros
Néhány sarokkal lejjebb megérkezel az Orinoco partjára. A parti sétány olyan lepukkant, amilyen csak lehet, de itt legalább hozzájuthatsz egy üveg Polar Lighthoz (Venezuela legnépszerűbb söre) és ehetsz egy rágós, de olcsó sült marhát. Azt mondják, az Orinocóban olykor lehet látni folyami delfint, de én hiába voltam már itt ötször, gumiabroncson és olajos dobozon kívül mást még nem láttam a folyóban.
Az óvárostól keletre található a piac. Olykor nyüzsgő, máskor pedig teljesen kihalt városrész ez, s hogy épp melyik állapotában találod, az teljesen random. Volt, hogy három napig egy fia árussal nem futottunk össze, máskor meg mozdulni nem lehetett a tömegtől. De mondom, a piac nyitvatartása teljesen véletlenszerű.
Szegény Bolívar a veszélyzónában lobogtatja zászlójá
A város ad otthont Venezuela legnagyob Simon Bolívar szobrának, amit sikerült egy olyan park végében felállítani, ami le van zárva a látogatók elől. Ennek oka az évről évre emelkedő rablások száma, így ma a hős felszabadító magányosan néz a távolba és nem fogad látogatókat.
Ciudad Bolívar az a hely, ahová nem szívesen utaznál, mégis kötelező. Csak mert ott van az a fránya Angel-vízesés.
CIUDAD GUAYANA
Van egy-két őrült, aki az Angelt nem Ciudad Bolívarból, hanem 80 kilométerre odébbról, Ciudad Guayanából közelíti meg. Teljesen értelmetlen cselekedet, mert az innen szervezett túrák drágábbak, s a város sokkal szörnyűbb, mint Ciudad Bolívar. Kevesen tudják, de San Felix városrész Venezuela legveszélyesebb része, ahol naponta átlag 2,5 gyilkosság történik.
Látnivaló? Na az nincsen. Leszámítva a Caroní és az Orinoco összefolyásánál látható bővízű vízesést nem látsz itt semmit, csak ócska lakótelepeket és rengeteg szemetet.
CUMANÁ
Elég nehéz kikerülni, ha az ember szeretne eljutni a Mochima Nemzeti Parkból Isla Margaritára, vagy fordítva. És nem is akkora baj, ha szánsz rá pár órát. Persze ne hidd, hogy Cumaná a második Prága vagy Krakkó, de egészen kellemes meglepetés a belváros. Például itt található Dél-Amerika legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt erődje.
Cumaná belvárosa - fa az út közepén
Nekem mégsem ezért tetszett, hanem a rengeteg színes falfestmény miatt. Hogy kik és miért festik őket, sajnos nem tudom, de ha visszatérünk Venezuelába, biztosan kiderítem majd. Külön plusz a városközpontjában az út közepén hagyott fa.
BARCELONA
Ennek a nagyvárosnak valóban van egy szépséges belvárosa. Szerintem kb. annyi külföldi látogatja, mint ahány tuvalui Bélapátfalvát télvíz idején, mivel úgy néztek ránk, mint az ufókra. Akiben volt egy kis mersz, az odajött beszélgetni és meglepődni, hogy honnan is érkeztünk.
Az egyetlen élhetőnek minősített város - Barcelona
A szállások elég gyengék és drágák Venezuelához képest, de cserébe ez volt az egyetlen hely, ahol láttunk és ettünk is gíroszt. Igaz, még a trinidadinál is rosszabb volt, pedig azt nehéz felülmúlni.
VALENCIA
Ha láttál már igazán szutykos és nyomorúságos várost, akkor Valencia az az. Turistákra szakosodott szállás nincs (pedig a környéken éppen van mit nézni), csupán bordélyház. És ami vicc, hogy éjszakára olcsóbb a szoba, mint két órára. A recepciós elmondása szerint azért, mert kevesebb vele a munka. Persze pihenni az ilyen helyen nem lehet, mert a szomszédból folyton kétes hangok szűrődnek ki.
A leggázabb venezuelai város, Valencia sétálóutcája
Odabenn még így is jobb, mint odakinn. A város nagyon szemetes és rengeteg a rosszarcú az utcákon. Valencia volt az egyetlen hely Venezuelában, ahol tényleg veszélyben éreztem magunkat, igazi Tegucigalpa és Georgetown feelingem volt.
